A kerámiagyártási folyamat négy szakaszra osztható: alapanyaggyártás (máz- és agyaggyártás), fröccsöntés, üvegezés és kiégetés.
A nyersanyagtermelés a következőkre oszlik:
1. Mázgyártás
Máz â golyósmalom finom zúzás (golyósmalom) â vaseltávolító (vaseltávolító) â rostálás (vibrációs szita) â kész máz
2. Iszaptermelés
Iszapanyag â golyósmalom finomaprítás (golyósmalom) â keverés (keverõ) â vaseltávolítás (vaseltávolító) â rostálás (vibrációs szita) â hígtrágya szivattyúzás (iszapszivattyú) â iszap préselés (szűrőprés) â vákuum iszapfinomítás (iszapfinomító, keverő)
Az alakítás a következőkre oszlik: üres formázási módszer, agyaglemez-formázó módszer, agyagrúd-lemezformázó módszer, szabadkézi dagasztási módszer és kézi szoborformázás.
A kerámiák szárítása a kerámiák gyártási folyamatának egyik legfontosabb folyamata. A kerámiatermékek minőségi hibáinak többségét a nem megfelelő szárítás okozza. A gyors szárítási sebesség, az energiatakarékosság, a magas minőség és a szennyezésmentesség az új évszázad szárítási technológiájának alapvető követelményei.
A kerámiaipar szárítása természetes szárításon, kamrás szárításon ment keresztül, most pedig a folyamatos szárítógépen különféle hőforrásokkal, távoli infravörös szárítóval, szoláris szárítóval és mikrohullámú szárítási technológiával.
A szárítás viszonylag egyszerű, de széles körben alkalmazott ipari folyamat, amely nemcsak a kerámiatermékek minőségét és hozamát befolyásolja, hanem a kerámiaipari vállalkozások teljes energiafogyasztását is.
A statisztikák szerint a szárítási folyamat energiafelhasználása a teljes ipari tüzelőanyag-felhasználás 15%-át teszi ki, míg a kerámiaiparban a szárításra felhasznált energiafelhasználás aránya a teljes tüzelőanyag-fogyasztáson belül ennél jóval nagyobb, így az energiafelhasználás A szárítási folyamat megtakarítása a vállalkozások energiamegtakarításának egyik fő kérdése.
